Íme, egy kis csemegézés pezsgővel kapcsolatos érdekességekből. Persze azoknak, akik már egy ideje foglalkoznak ezzel a témával, nem lesz mind újdonság:
Champagne-nak az 1891-es Madridi Megállapodás óta kizárólag az Északkelet-Franciaország...ban található Champagne régió pezsgőjét nevezhetik, és mindössze háromféle szőlőből (chardonnay, pinot noir, pinot meunier) készülhet tradicionális eljárással.
A pezsgősüveg nyaka körül található fólia kezdetben nem díszítő elem volt, hanem így takarták el az üvegben található valós, esetlegesen alacsonyabb mennyiséget, mivel a degorzsálás során valamennyi pezsgő elfolyt. Napjainkban valóban csak esztétikai funkciót tölt be.
Egy 750 ml-es üveg pezsgőben 49 millió buborék termelődik (körülbelül…). Ezek az apró buborékok azonban szabad szemmel nem láthatóak. Amiket érzékelünk, azok már tulajdonképpen rengeteg parányi buborék szorosan összeragadva. Ezt a számot amúgy egy bizonyos Bill Lembeck tudósnak köszönhetjük.
Egy pezsgősüvegben 6 bar nyomás van, ami nagyjából háromszor akkora, mint egy autó abroncsában. Ezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a parafa dugó megközelítőleg 160 km/h-ás sebességgel lő ki, majd 65 km/h-val folytatja útját… Az eddig mért leghosszabb ilyen „út” 54,81 m hosszú volt, mely rekordot az amerikai Heinrich Medicus állította fel New Yorkban 1988-ban. (Óvatosan a bontáskor…)
Champagne-nak az 1891-es Madridi Megállapodás óta kizárólag az Északkelet-Franciaország...ban található Champagne régió pezsgőjét nevezhetik, és mindössze háromféle szőlőből (chardonnay, pinot noir, pinot meunier) készülhet tradicionális eljárással.
A pezsgősüveg nyaka körül található fólia kezdetben nem díszítő elem volt, hanem így takarták el az üvegben található valós, esetlegesen alacsonyabb mennyiséget, mivel a degorzsálás során valamennyi pezsgő elfolyt. Napjainkban valóban csak esztétikai funkciót tölt be.
Egy 750 ml-es üveg pezsgőben 49 millió buborék termelődik (körülbelül…). Ezek az apró buborékok azonban szabad szemmel nem láthatóak. Amiket érzékelünk, azok már tulajdonképpen rengeteg parányi buborék szorosan összeragadva. Ezt a számot amúgy egy bizonyos Bill Lembeck tudósnak köszönhetjük. Egy pezsgősüvegben 6 bar nyomás van, ami nagyjából háromszor akkora, mint egy autó abroncsában. Ezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a parafa dugó megközelítőleg 160 km/h-ás sebességgel lő ki, majd 65 km/h-val folytatja útját… Az eddig mért leghosszabb ilyen „út” 54,81 m hosszú volt, mely rekordot az amerikai Heinrich Medicus állította fel New Yorkban 1988-ban. (Óvatosan a bontáskor…)
A legdrágább pezsgő a Heidsieck Monopole Champagne 1907. Egy keresőcsapat a Finn-öbölben 1998-ban a Jönköping nevezetű elsüllyedt svéd teherhajóban rálelt egy 2000 palackos szállítmányra ebből az italból. A teherszállítót az első világháború alatt egy német tengeralattjáró torpedózta meg, de a legtöbb palack túlélte a jeges vízben. Ezeket az üvegeket különféle aukciókon értékesítették világszerte. Ami az árat illeti, neten elég sokféle variáció kering ezzel kapcsolatosan 35 ezer dollártól kezdve egészen 275 ezer dollárig. A wine-searcher.com-on kicsit több mint 3 millió forintért talál rá az ember, ez a biztos. Szóval még kapható… Természetesen számos egyéb teóriára is rálelhetünk akár drágább pezsgőkről is, de én ezt tudtam alátámasztani. Persze lehet még fokozni, mint például a 1,2 millió fontra beárazott Goût de Diamants, azonban itt már a fehérarany-gyémántdíszítést is meg kell fizetni. Nem tudni, ebből mekkora rész a pezsgő értéke…
+ 1 „leg”: A legrégebbi Champagne házat, a Ruinart-ot 1729-ben létesítették.
1966-ban a La Mans-i 24 órás autóverseny győztese, a svájci Jo Siffert véletlenül egy extra rituáléval ünnepelte diadalát, amikor a parafa dugó hirtelen kilőtt a túl meleg üvegből, a közönség ezzel váratlan pezsgőzuhanyt kapva. A következő évben ugyanezen verseny amerikai nyertese, Dan Gurney már szándékosan ünnepelte így győzelmét (ld. a fotón). Ennek köszönhetjük a ma már hagyománynak számító pezsgőlocsolási szertartást az autóversenyek végén.
+ 1 „leg”: A legrégebbi Champagne házat, a Ruinart-ot 1729-ben létesítették.
1966-ban a La Mans-i 24 órás autóverseny győztese, a svájci Jo Siffert véletlenül egy extra rituáléval ünnepelte diadalát, amikor a parafa dugó hirtelen kilőtt a túl meleg üvegből, a közönség ezzel váratlan pezsgőzuhanyt kapva. A következő évben ugyanezen verseny amerikai nyertese, Dan Gurney már szándékosan ünnepelte így győzelmét (ld. a fotón). Ennek köszönhetjük a ma már hagyománynak számító pezsgőlocsolási szertartást az autóversenyek végén. Végezetül: Marilyn Monroe életrajzírója szerint a színésznő egyszer igazi pezsgő-fürdőt vett, amihez 350 palack Champagne kellett. Nos, lehet kezdeni gyűjtögetni a pezsgőket… ;)
forrás: http://bubbleland.blog.hu/
